Gödöllői Forrás Szociális Segítő és Gyermekjóléti Központ

Család- és Gyermekjóléti Szolgálat

Bemutatkozás

A segítő tevékenység a Család-és Gyermekjóléti Szolgálat telephelyén vagy a kliens otthonában, családi környezetében tett látogatások alkalmával, segítő beszélgetés és segítő tevékenységek útján valósul meg.

  • Segítő beszélgetés: – mélyebb, hatékonyabb kommunikációs forma, melynek célja, hogy a kliens saját erőforrásait mozgósítva képes legyen a hosszú távú változtatásokra, változásokra.
  • Tanácsadás: – irányított beszélgetés, melynek célja a probléma hatékony megoldása céljából, konkrét feladatok megfogalmazásával.
  • Konzultáció: – az együttműködő partnerekkel a munkafolyamat során a szolgáltatást igénybe vevő érdekében a probléma közös megoldása céljából folytatott megbeszélés.
  • Esetkonferencia, esetmegbeszélés: – az esetkezelésbe bevont jelzőrendszeri és más együttműködő tagokkal, a szolgáltatást igénybe vevő aktuális élethelyzetének áttekintése, megoldási alternatívák keresése közös gondolkodással. Kompetencia határok tisztázása, a feladatmegosztás is eleme a megbeszélésnek. A találkozókról emlékeztető készül. A megbeszélésre sor kerülhet az adott család részvételével is.

Ellátási területünk

A Család-és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásait, Gödöllő város közigazgatási területén állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, illetve életvitelszerűen a városban élő személyek, családok, gyermekek vehetik igénybe.

Az ellátandó célcsoportokat veszélyeztető tényezők:

Egyedülállók: a támogató, családi háttér hiánya jelenti a legnagyobb nehézséget, valamint anyagi szempontból is hátrányos helyzetben vannak a családban élőkkel szemben.

Kisnyugdíjasok: elmagányosodás, egyedüllét, egészségügyi problémák, a lakásfenntartás megoldása, a gyógyszerköltség, a napi megélhetés biztosítása, tájékozatlanság, hivatalos ügyekben való járatlanság.

Megélhetési problémák: az utóbbi években a lakosság anyagi körülményei, jövedelmi viszonyai erősen differenciálódtak. Nagymértékben növekedett a társadalmi minimum, sőt a létminimum alatt élők száma. Sok esetben azért romlik az egyén relatív helyzete, mert nem tud lépést tartani az átlagos felemelkedés mértékével. Ez a hátrányos helyzetű réteg tovább örökíti kedvezőtlen helyzetét az utódgenerációra. A jövedelem nélküliség, az alacsony jövedelem a napi életvitelt teszi bizonytalanná. Ennek következménye a különböző fizetési kötelezettségek halasztása, a hátralékok felhalmozódása, az alapvető szükségletek kielégítésének ellehetetlenülése.

Fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, munkanélküliek: fogyatékosságukból és betegségükből adódóan nem képesek önmagukról teljes mértékben gondoskodni, emiatt kiszolgáltatott helyzetben vannak. Az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, a védett munkahelyek száma azonban kevés. Fontos lenne a védett munkahelyek megerősítése, ahol olyan embereket foglalkoztatnának, akik hosszú távon nem képesek visszakerülni a munkaerőpiacra. Egyre többen keresik fel az intézményt pszichiátriai betegségben, pszichés zavarban szenvedő kliensek, akik igénylik a pozitív megerősítést, mentális támogatást. A munkahely elvesztése, munkaügyi problémák, a munkaerő-piaci elvárásokhoz nem illeszkedő egyéni tudás, végzettség elhelyezkedési nehézségeket von maga után.

Lakhatási problémák: Lakásfenntartási adósságok, lakáshoz jutás szűk lehetőségei, lakáselvesztés veszélyei. Egyre szélesebb kört érint, nem csak az alacsony jövedelműeket.

Nagycsaládosok: a 3 vagy több gyermekről való gondoskodás óriási anyagi terhet ró a családra, még abban az esetben is, ha a szülőknek van munkája. Az anyák rendkívül nehéz helyzetben vannak, amikor szeretnének visszatérni a munka világába, és kénytelenek szembesülni a hátrányos megkülönböztetéssel. Több év kihagyás után nehéz a munkaerőpiacra történő visszailleszkedés. Megoldás lehetne a részmunkaidő, az otthon végezhető munka, továbbtanulás, átképzés elősegítése.

Kapcsolati és mentálhigiénés problémák: A családon belüli és kívüli kapcsolati konfliktusok, a kapcsolatok hiánya, az elmagányosodás, alkoholizmus, szenvedély betegség is ide tartozik. A családi kapcsolati nehézségek kommunikációs zavarokat, bántalmazást, erőszakot, gyermeknevelési problémákat okozhatnak.

Gyermeküket egyedül nevelő szülők: napjainkban egyre több az egyszülős család. Ezeknek a szülőknek komoly nehézséget jelent a munkába állás, valamint a munkahely megtartása. A munkahelyek többsége nem alkalmazkodik az óvodák, iskolák nyitvatartási rendjéhez, nagyon kevés a részmunkaidős állások száma is. Egyedül kell megbirkózniuk a gyermekneveléssel, háztartásvezetéssel, de anyagi szempontból is az egyik legnehezebb helyzetben lévő célcsoport.