A jelzőrendszer működése
Az észlelő-és jelzőrendszer működésére azért van szükség, hogy az egyének, családok és gyermekek problémáit minél korábban felismerjük és kezelni tudjuk. A jelzőrendszer a különböző szakmai intézmények, szakemberek és magánszemélyek közötti együttműködést szabályozza. A krízishelyzetek, a problémák, illetve a veszélyeztetés korai felismerését, a megfelelő időben történő beavatkozás lehetőségét biztosítja.
Az 1997. évi gyermekvédelmi törvény szabályozza a jelzőrendszer tagjait és azok feladatait.
Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében – a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében:
- az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
- a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók,
- a köznevelési intézmények és a szakképző intézmények,
- a rendőrség,
- az ügyészség,
- a bíróság,
- a pártfogó felügyelői szolgálat,
- az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
- a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
- az egyesületek, az alapítványok és az egyházi jogi személyek,
- a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság,
- a javítóintézet,
- a gyermekjogi képviselő,
- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,
- az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv,
- a települési önkormányzat jegyzője,
- a büntetés-végrehajtási intézet,
- a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők.
Az intézmények és személyek kötelesek:
- Jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál,
- hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
A jelzések zártan kezelése
Család-és Gyermekjóléti Szolgálatunkhoz érkezett jelzéseket külön kérésre zártan kezeljük, azonban ha gyermek elhanyagolásáról, vagy bántalmazásáról kapunk tájékoztatást akkor, azt – az ide vonatkozó protokollok által szabályozott eljárásrendnek megfelelően – külön kérelem hiányában is zártan kezeljük. A zártan kezelés azt jelenti, hogy a jelzést tevő kilétét bizalmasan kezeljük, nem fedjük fel.
Gyermek veszélyeztetettségének a gyanúja esetén jelzéssel élhet intézményük elérhetőségeinek valamelyikén (telefonon, e-mailben vagy postai úton). A 1997. évi XXXI. törvény 17. § (1) pontjában felsorolt szolgáltatók, hatóságok, intézmények írásban kötelesek elküldeni a jelzést, melyet az alább mellékelt jelzőlapon tehetnek meg: